Egy idézettel kezdeném a mondandómat:Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad BuddhaAzt hiszem,találó idézet a következő történetre.

Történetem,nem szokványos.Az életemet,már a kezdet-kezdetén eltoltam,egy rossz választással,ami az első férjemet illeti. A fővárosban laktunk.A harmadik gyerekünk megszületése után,zsarnok,önző,diktatórikus,és agresszív lett.Hirtelen,fordult 1000 fokot.Hogy miért,azt később tudtam meg.Egy hölgy miatt,és az új életformája miatt,amit azelőtt nem tett,elkezdett inni,az én antialkoholista férjem.Ezt tette azért,hogy megfeleljen a legújabb barátnőjének.A brutalitása,olyan mértékű volt,hogy sokszor,minden indok nélkül tombolt,sütött a szeméből a gyűlölet,irántam,és a gyerekek iránt,egyaránt.Olyan volt,mint egy tomboló bika.rettegésben,félelemben éltem,2 évet,mire azt mondtam,ELÉG!A gyerekek ellen akart fordulni,azért,mert a hölgy azt mondta,hogy nem hisz neki,mert családapák,nem szokták elhagyni a gyerekeiket.Így ellenük fordult.Az éjszaka kellős közepén menekültünk ki a házból,hálóingben,pizsamában,pénz,és iratok nélkül,egy ismerőshöz,aki a város másik végében lakott.Az emberek közönyét mutatja az,hogy fel sem tűnt senkinek,egy zokogó hálóinges anya,3 síró kisgyerekkel.Ezt a részét az életemnek,szeretném kitörölni,de nem lehet.Megoldottam.Szülővárosomban folytattuk,magányos,de nyugodt életünket.Igaz,a gyerekeknek idő kellett,még tudatosult,hogy biztonságban vannak.Éjjel felsírtak,mert az apjukkal álmodtak.De ez is rendeződött.Nekem nem volt időm magamon aggódni,rögtön munkába álltam,hiszen 3 éhes szájat kellett betömnöm,meg lakni is kellett valahol.Először albérletben,aztán önkormányzati lakásban.A kérdés jogos,ha azt kérdezed,hogy a volt férjem segített-e.Nem!Nem segített,teljesen kisemmizett.2 évbe telt,mire kimondták a válást,de addigra,ami mozdítható volt eladták,/italra/és annyi adósság volt a házon,magán személyektől vett fel kölcsönt,közüzemi számla hegyek,rengeteg elmaradás,hogy egyszerűbb volt,ha hagyom elárverezni.Így,mire mindenki megkapta ami járt neki,én kaptam,száztizenkettőezer ötszázhúsz forintot,amiből berendeztem a fiúk szobáját,a többit a számlájukra tettem.Hogy mi lett az exemmel?Nem tudom.Őszintén,nem is érdekel.Szóval éltünk szépen.Egyszer,összefutottam,egy régi ismerőssel,akit régen ismertem,valamikor,a barátom volt.Olyan plátói barát.Mozi,disco 10-ig,hazakísért,puszi az arcra,és ennyi.De most,felnőttként,más volt a gondolatomban.Hogy mi történt vele,hogy él,mit csinál,ilyen általános dolgok,amire az ember kíváncsi,egy rég nemlátott ismerőssel ha találkozik.Elmondta,hogy egyedül van,felesége alkoholista lett,meg többször meg is csalta,és jobbnak látta,befejezniezt akapcsolatot,pedig van 2fia.Én nem mondtam el olyan sok mindent,féltem.Hogy őszinteségem,majd olyan erőket szabadítelamire még énnem vagyok felkészülve.Sem testem,sem lelkemnem kívánja még a férfi közelségét.

MERT FOLYTATOM: